Erős nyitás és zárás az előadáshoz

Nyitások

1. Meglepő tény: „A vevőim 22 százaléka hozza a bevételem 61 százalékát. Két évig nem tudtam róla. Közben szorgalmasan emeltem a hirdetési keretet, hogy új embereket hozzak.” Működik: számokban gondolkodó közönségnél. Kockázat: ha gyorsan mondod, a két szám összefolyik; tarts szünetet közöttük.

2. Történet: „Tavaly januárban ültem a konyhában a havi számok fölött, és nem értettem, miért nem marad semmi, pedig soha nem volt még ennyi rendelés.” Működik: ebéd után, amikor figyelmet kell szerezni. Kockázat: ne nyújtsd fél percnél tovább.

3. Kérdés: „Ki tudja fejből, a múlt havi bevételének hány százaléka jött olyan vevőtől, aki már vásárolt nála? Tegye fel a kezét.” Működik: ha kevés kéz megy fel, márpedig kevés fog. Kockázat: ha sok, készülj egy második mondattal.

4. Közös tapasztalat: „Mindannyian néztük már úgy a hirdetéskezelőt, mint egy játékgépet: még egy kicsit beleteszek, hátha most.” Kockázat: a humor nem mindenkinél ül.

5. Merész állítás: „A következő húsz percben arról foglak meggyőzni, hogy a legjobb marketinged a már meglévő vevőid e-mail-címe.”

Zárások

• Felhívás: „Hétfőn nyisd meg a rendeléseidet, és nézd meg egyetlen számot: a bevétel hány százaléka jön visszatérő vevőtől. Csak ennyit kérek.”
• Visszautalás (az 1. vagy 2. nyitáshoz): „Nekem két év kellett ehhez a számhoz. Neked hétfőn tíz perc.”
• Egy mondat: „Az új vevő drága, a régi már megvan.”

Keret: a 2. nyitás a visszautaló zárással a legerősebb.

Ha csúszik a kezdés: „Amíg a technika összeszedi magát, egy kérdés: ki nézte ma már meg a rendeléseit?”